Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2007. június 8.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Bukarestben szervezett nemzetközi konferenciáján hangoztatta Traian Basescu elnök, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének Románia által kialakított modelljét Európa is elismeri, ez nincs jelen olyan szomszédos országokban, mint Szerbia, Ukrajna vagy Magyarország, amelyek területén jelentős román közösség él. Basescu nem először adott hangot elégedetlenségének, legutóbb Sólyom László magyar köztársasági elnök hivatalos bukaresti látogatásakor tette szóvá azt, hogy Magyarország továbbra sem biztosít az alkotmány által szavatolt parlamenti helyeket a nemzeti kisebbségeknek. A konferencia – amelyen szóba hozta ezt a sérelmet – a diszkrimináció visszaszorításáról és a kölcsönös egyetértésről szólt. Az államfő szerint Románia a legátfogóbb törvénykezési rendelkezésekkel vértezte fel magát a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén. Basescu szerint az emberi jogok és szabadságjogok esetében tapasztalt néhány jelentős fejlődési folyamaton túl sajnálatos, hogy az intolerancia és a diszkrimináció nem csökkent az elmúlt években. Szerinte hosszú demokratikus hagyománnyal rendelkező államokban is rasszista, antiszemita, idegengyűlölő magatartás ütötte fel a fejét. Szóvá tette azt, hogy a román állampolgárok is elszenvedői voltak ennek a jelenségnek, s példaként említette a külföldön élő románok ellen folytatott riogató sajtóhadjáratot, ami Románia uniós csatlakozása előtt és után több országban is előfordult. Arról biztosította az EBESZ-konferencia résztvevőit, hogy Románia mindent elkövet a roma kisebbség jogainak védelme érdekében. Az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében tett lépésként pedig a holokauszt tanulmányozására létrehozott, Elie Wiesel által vezetett nemzetközi bizottság működését említette. Basescu beszédében némi önvizsgálatot is gyakorolt, ugyanis kijelentette, hogy politikai viták és sportversenyek hevében valóban becsúszhatnak szóbeli „félresiklások”, de arról biztosította a jelenlévőket, hogy a román népnek régi hagyománya van a jóérzés és a sokszínűség tiszteletben tartása tekintetében, amit súlyosan eltorzított a kommunista diktatúra. A Nobel-díjas Elie Wiesel arra figyelmeztette a résztvevőket, hogy egyes európai államokban még mindig jelen van az antiszemitizmus, akárcsak a rasszista csoportok. A fórumon ötvenhat állam képviseltette magát, a résztvevők áttekintik, miként teljesítették a különböző országok az antiszemitizmus és a diszkrimináció egyéb formái elleni küzdelem frontján a spanyolországi Cordobában 2005-ben vállalt kötelezettségeiket. /B. T. : Kisebbség-védelmi modell Románia? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Felháborodást váltott ki Traian Basescu román államfő az EBESZ június 7-én Bukarestben kezdődött konferenciáján, amikor nyitóbeszédében gyakorlatilag számon kérte a szomszédos államok kisebbségpolitikáját. Mind Szerbia és Ukrajna, mind Magyarország képviselői siettek reagálni a kijelentésre. A magyar küldöttség úgy értékelte: „A magyar kisebbségvédelmi rendszer széles körű kollektív jogokat ad a Magyarországon élő kisebbségi közösségeknek. Ilyen természetesen a román közösség is. Az 1993-as kisebbségi törvény és annak módosításai fokozatosan szélesítik ezeknek a jogosítványoknak a körét. „Ilyen például az önkormányzatiság, amely ennek egyik legfontosabb vívmánya. Idén márciusban voltak kisebbségi választások, helyi, regionális és országos szinten megalakultak az önkormányzatok, köztük a román is, emellett pedig a kisebbségi vegyes bizottság és a kormányközi vegyes bizottság is állandóan napirendjén tartja a kérdést. De az a legegyszerűbb, ha megkérdezzük a magyarországi románok képviselőit, hiszen ők értesüléseink szerint elégedettek a helyzettel” – nyilatkozta a magyar delegáció egyik tagja. Basescu beszédének élét Adrian Cioroianu külügyminiszter igyekezett tompítani hangsúlyozva, hogy az államfő kijelentése valószínűleg a külföldön élő román közösségek parlamenti képviseletére vonatkozik. A külföldön élő románoknak viszont nem csak az említett három országban nincs parlamenti képviselete, de a világ egyetlen országában sem érnek el olyan lakossági részarányt, hogy saját képviselőt küldhessenek az illető ország törvényhozó testületébe. A Pro Europa Liga bojkottálta az EBESZ konferenciáját. Smaranda Enache elnöke elmondta, azért döntöttek a távolmaradás mellett, hogy ezzel tiltakozzanak Traian Basescu államfő jelenléte ellen. /Mihály László: Román lecke elképedt szomszédoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998